Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Máté Péter

2002. február 22.

Zökkenőmentesen zajlik a státustörvény végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák tevékenysége Kolozs megyében, jelentette ki Máté Péter, a kolozsvári iroda vezetője. Vidéken kissé akadozik a munka amiatt, hogy itt még nem sikerült megoldani a fényképkészítés körül felmerülő gondokat. Eddig Kolozs megyében mintegy ötezren igényelték a magyar igazolványt. /Eddig ötezer igazolvány-igénylő Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2008. november 17.

Telt ház előtt csendültek fel november 15-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában Máté Péter örökzöld dalai. A rendezvény házigazdái Borbély László és Frunda György, az RMDSZ marosvásárhelyi jelöltjei voltak. „Ha nem tudtuk egészben bevenni Marosvásárhelyt – egyelőre! –, akkor bevesszük szeletenként” – fogalmazott Borbély László, arra figyelmeztetve a jelenlevőket, hogy nem szabad kishitűnek lenni, hiszen „ez a város a miénk is, miénk itt a tér”. Mindkét politikus hangsúlyozta: erőnk az egységben van, ezért kell összefognia a magyarságnak november 30-án. /Antal Erika: Máté Péter dalai Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2010. június 15.

Mátyás király paripája viszi üzeneteinket a jövőbe
Közeledik a rendkívüli lovasposta feladási határideje
Többször adtunk hírt arról, hogy a restaurálás alatt lévő Mátyás király szoborcsoport lóalakjának belsejébe napjaink embere a jövőhöz intézett üzenetet helyeztethet el. Amikor majd egy-két évszázad múltán Fadrusz János remekműve esetleg újabb felújításra szorul, és a szakemberek ismét rákényszerülnek a szétszedésére, manapság írott üzeneteink előkerülhetnek. Hónapokkal ezelőtt beindult az üzenetek gyűjtése. Nem csak kolozsváriak vagy erdélyiek, hanem távolabb élő magyarok is fontosnak tartották gondolataik és vágyaik közlését azokkal az emberekkel, akikről most csupán annyit lehet biztosan tudni, hogy ezen a területen fognak élni. Rájuk hárul majd a legnagyobb magyar király, a korabeli reneszánsz kultúra egyik legjelentősebb támogatója emlékének-emlékművének gondozása. Belekíváncsiskodtunk az eddig beérkezett üzenetekbe, és – a teljesség igénye nélkül – ezekből idézzük a legérdekesebb gondolatokat.
Az üzenetek döntő többsége elektronikusan érkezett a gyűjtést elvállalókhoz, de sok klasszikus, különböző kiegészítő elemeket tartalmazó levél is célba talált. Az alábbiakban ezekből tallózunk.
Kedves jövő!
avagy következő generációk, kíváncsi vagyok, vajon hányban fognak ezek az üzenetek előbukkanni a ló hasából. Biztosan kiállítást rendeznek belőlük, történészek fogják nézegetni, ki tudja (ezért is írok most kézzel, sőt, tintával, hogy legyen érdekesebb!).
Ti még szoktatok kézzel írni? Én 23 éves vagyok, nemsokára végzett orvos leszek, és bizony többet írok laptopon, mint kézzel, kicsit nehezen is megy. Ti még használjátok az „emotikumokat”? Az angol rövidítéseket? Megvan-e még a Báthory István-líceum? Egyáltalán, vannak még magyar anyanyelvűek Kolozsváron? Megvan még a „Napoca” a Cluj után, vagy megszabadultatok a kommunista kor eme csodás emlékétől? Megoldottátok a génmanipulált kaja kontra bioétel problémát? Melyikük nyert? Gyógyítható-e a rák, az AIDS, az autoimmun betegségek? (Ezeken mennyit röhöghet egy 23. századi orvos, amikor a tudomány ezerszer túlhaladott rajtuk.)
Még sok kérdésem lenne, de abbahagyom, mert a válaszok úgyis néhány száz évet váratnak magukra. Vigyázzatok magatokra, örüljetek annak, ami szép, és ne ismételjétek meg a mi hibáinkat!
Mellékelem ötéves unokahúgom, Hanna, és hároméves keresztlányom, Blanka versét a jövőnek (illetve Mátyás király lovacskájának, mert a jövő fogalma még nem egészen tiszta számukra.).
Kedves utókor!
Szima Csilla vagyok, jelenleg kolozsvári lakos, őseim telepes magyarként kerültek a bánsági dombok közé, Igazfalvára, a magyar pusztáról. Szorgalmamnak és kitartó munkámnak köszönhetően kerültem Kolozsvárra. Tanulmányaimat a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Francia-Román Karán végeztem 1989-ben. Itt ismertem meg szászrégeni születésű, örmény-székely származású jövendőbelimet, akivel a mai napig békés házaséletet élünk. Márton gépészmérnökit végzett, jelenleg garázsipari berendezéseket árul a Proton Auto Kft.-nél. Én 14 évig szülőfalumban, majd Kolozsváron tanítottam franciát, jelenleg Kolozs-Karán románt és fakultatív magyart tanítok. Pedagógusként úgy érzem, nagy feladat hárul ránk abban, hogy a most elinduló új és újabb nemzedék magyarul ejti-e majd a szót. A válasz erre olyan egyszerűen hangzik, mint amilyen bonyolult mégis ez az egész jövő. A gyermek csak azt nyújtja, amit kap: szeretetre szeretetet, szép szóra mosolyt, magyar szóra magyar választ.
Gyermekeink, Szabolcs és Réka a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, matematika-informatika szakon tanulnak, jó eredménnyel. Néhány éve Csaba öcsém is Kolozsvárra költözött családjával, és jelenleg a Nokia kolozsvári leányvállalatánál dolgozik. Felesége gyógyszerész, két kislánya pedig még óvodás.
Szabadidőnkben szívesen barangolunk Kolozsvár környékén, szabadságunkat európai városok felkutatásával, történelmi múlt, építészeti remekművek csodálásával töltjük. Otthon kedvelem a konyhai munkát, rendszeresen sütök-főzök, ez nálam családi hagyomány. Az utókor számára egy ízletes tészta receptjét szeretném hagyni, amit nagymamámtól tanultam, és családom is nagyon szeret.
A kőthájas alakja hasonlít a hagyományos túrósbuktára; „édes tepertő”, mondja a férjem. Hozzávalók: 750 g háj, 1 kg finomliszt, 2–3 kanál cukor (csak!), csipetnyi só, 2 diónyi friss élesztő, 2 tojássárgája, 3–4 kanál olaj, tej az összegyúráshoz, pici ecet. Töltelék: 15 kanál darált dió, 13–15 kanál cukor, citromhéj, mazsola, illetve lekvár és porcukor. A hájat ledaráljuk. A lisztet, kevés cukrot, sót, élesztőt, tojássárgáját, olajat tejjel összegyúrjuk, míg hólyagos sima tésztát kapunk. Keleszteni hagyjuk letakarva meleg helyen, egy óra múlva vékonyra nyújtjuk, a háj 1/3-át a tésztára kenjük, majd összehajtjuk: jobbról balra, fentről le. Kicsit pihenni hagyjuk a tésztát, majd ugyanezt megismételjük a második és harmadik harmad hájjal, amit egy pici ecettel meglocsolunk. Figyelni kell a 3 hajtogatásra, ettől lesz a tészta réteges, mint a rétes! Ismét vékonyra nyújtjuk a tésztát, kicsi kockákat vágjuk, és tetszés szerint diókeverékkel vagy lekvárral töltjük. Forró sütőben közepes lángon sütjük, majd ha kihűlt, porcukorba forgatjuk. Jó étvágyat!
2010. május
• Ti, kik egy új kor szülötteiként e csodálatos szobor előtt álltok, halljátok meg, hogy miképpen éltünk mi ennek az új kornak küszöbén. Átvészeltük a nacionalista kommunizmus sötét éveit, amikor intézményeinket elvették vagy felszámolták, nemzetünket az utóbbi évszázadok legnagyobb méretű elsorvasztásával fenyegették, milliószámra telepítettek nyakunkra más nemzetet, azt hangoztatva, hogy mi nem létezünk. Templomainkat, iskoláinkat, kulturális intézményeinket, temetőinket, várainkat akarták elvenni, lerombolni vagy bizonyítani, hogy nem a mienk. Nem sikerült nekik, pedig diktátorkéz is munkálkodott fölöttünk.
Új kor jött el, amikor új erőkkel, lendülettel építjük a mi kis Erdélyországunkat, ezt a szép Tündérkertet. Most, 2010 tavaszán, megújul ez a csodálatos szobor. Sok mindent nem látok, nem érzek még, leginkább azért szorongok, hogy gyermekeim gyermekei otthon érezzék magukat ezen a földön, melyet nem hagytam el, mert szeretem. Mi, e nemzedék, harcoltunk, hogy itthon érezhessük magunkat. E harc most is tart. Ti, kik most olvassátok e sorokat, tudjátok meg, hogy a mi napjainkban minden azért történik, hogy száz év múlva emberi módon, magyarként létezzetek Erdélyben.
Váta Loránd színművész
 • 2010. április 22-én a CFR labdarúgók négy ponttal vezetik a futballmezőnyt, és reméljük, hogy az évad végére újabb kupát és bajnoki címet szereznek majd. Mi mindezt megéljük, és büszkék vagyunk Pászkány bátyóra és a fiúkra. Sose felejtsétek el ezeket az éveket! A ti időtökben hogy áll a kolozsvári labdarúgás?
• 2000 szeptemberében jöttem először Kolozsvárra Szentegyházáról. Onnan nézve, egy 18 éves székelynek Kolozsvár „nagy és román város”. Amikor viszont láthattam a Mátyás szobrot, elfogott az érzés, hogy mégiscsak jó helyen járok, és nekem itt feladatom van. Édesapám úgy gondolta, hogy legnagyobb fiának legjobb, ha Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanul. Igaza lett! Azóta eltelt tíz év, és még mindig itt élek, és nagyon szeretem. Összejártam Európát és Amerikát, és úgy tűnik, Kolozsvárnál jobb hely nincs számomra.
Mátyás király több mint 500 éve elhunyt, de a szobra jelzi, hogy mi, magyarok, itt élünk, itt éltünk, és még sok dolgunk van itt. Ha ez a szobor még 500 évig hirdeti ezt, akkor a küldetését teljesítette.
Én jelenleg Kisbácsban lakom egy faházban, melynek pontos koordinátái: +460 47’ 22.77’’, +230 31’ 55.47’’. Ha majd ezt az üzenetet, ki tudja mikor, előveszik, az a kérésem, hogy juttassanak el ebből a levélből egy másolatot ebbe a házba, ahol most élünk, és ahol most írom egy Apple MacBook Pro laptopon ezt a levelet. Nem tudom, ki fog akkor itt élni, de remélem, hogy a leszármazottaim, akiket ezúton is üdvözlök.
• Amikor ezt a szobrot megrendelték, itt magyar állam és 83%-os magyar többség, valamint 13%-os román kisebbség volt. Most a magyarok aránya már csak 15%, de a románoké 83%, és a szobor nem a magyarság nagyságát, inkább kicsinységét jelképezi. Ha az olvasó egy újabb restaurálás miatt talál az üzenetre, akkor még üzlet a turizmus. Ha pedig ledöntötték a szobrot, akkor győzött a tömegdemokrácia alapvetése: az ember az embernek farkasa.
Nagy István (Pécska)
• Mivel Hunyadi Mátyásra a magyar és a román nép egyaránt büszke, szeretnénk, hogy Fadrusz János kolozsvári szoborcsoportjának felújítását a román illetékes szervek szakértő restaurátorra bízzák, hogy az még sokáig hirdethesse a magyar és a román történelem e nagy alakjának dicsőségét, és hogy sokáig díszíthesse Kolozsvár központját.
(A csíksomlyói pünkösdi búcsúra tartó szegedi zarándokcsoport, 31 aláírással)
• A szilágysomlyói Báthory István Általános Iskola II. B. osztályosai külön paksamétára való anyagot, írásokat és rajzokat készítettek elő a „nagy útra”. Íme, néhány idézet-részlet:
„Sziasztok gyerekek, én irigyellek benneteket, mert a jövőben jobb lesz a világ, mint amikor én éltem.” „Én azt javasolom, hogy nagykorotokban ne csaljatok a pénzért.” „Én 1999-ben születtem, Zilahon. Szeretem a repülőgépeket, és remélem, hogy ti is fogtok repülőn utazni. Szeretnék ebben az időben is élni.”
„Azt üzenem a jövőbeli gyerekeknek, hogy tanuljanak jól. Remélem, sok új találmányotok van. Azt javasolom, ne verekedjetek, főleg a barátok.” „Én azt szeretném üzenni, hogy 50–100 év múlva is az emberek nagyon vigyázzanak a természetre. A gyerekeket a legjobb tudomány szerint tanítsák.” „2000-ben születtem Zilahon, és Szilágysomlyón lakom. Pilótának készülök egy Airbus A320-as gépre. Nagyon sok tanulásba és kemény munkába kerül. Vigyázzatok magatokra, sziasztok.”
• Kedves Olvasó, az a közös bennünk, hogy Te is szokatlan helyzetben láthatod Mátyás lovát. Hogy van? Remélem, a körülményekhez képest jól. Itt most felemelték, úgyhogy láthattam a talpát, gyanítom, hogy újra is patkolták. Igazán jó patkói lehettek, ha több mint száz évig kitartottak... Kíváncsi vagyok, ezek a mostaniak meddig bírják majd. Amúgy képzeld, mi folyton a száz évvel ezelőtti időket sírjuk vissza, azt gondoljuk, hogy akkor minden nagyon jó volt. Te jó ég... Ti is???
Kedves idegen! Remélem, hogy nem is vagy annyira idegen, mint most tűnik nekem. Egyszer ez a város a tied is lesz, mint ahogy most a mienk, és a te emlékeid kötődnek majd azokhoz a helyekhez, amelyekhez mi most annyira ragaszkodunk. Ha majd olvasod ezt a cetlit, kérlek, emlékezz meg egy pillanatra az egyetemistákról, akik itt kóstolgatták az életet, és mindig itt marad lelkükből egy darab. Amúgy, holnap, 2010. május 12-én ballagok... Hiába, mi is múlandóak vagyunk...
• Kedves Jövőbeliek! Remélem, még élnek itt magyarok, létezik még a jó öreg Hargita és Nagygalambfalva (innen jövök), és létezik még a csodás magyar nyelv. Szebb ez minden más nyelvnél, sokkal több dolgot lehet vele kifejezni, mint hinnétek. Remélem, tudjátok, kik: Hooligans, Rúzsa Magdi, Republic, Máté Péter, ha mégsem, keressetek rá youtube-on. Remélem, tudjátok mi az a túrós puliszka, és ismeritek, hogyan kell gyergyói módra főzni a pityókalevest. Ha netalán lesz utódom, és rám ismer innen, folytassa az általam elkezdett családfát, és viselje büszkén a magyar nevet! Magyarok, székelyek! Tanuljatok meg továbblépni, és derűlátással gondolni a holnapra.
• Hahó, magyarok! Remélem, léteztek még, és remélem, jobb emberek vagytok, mint mi.
• Az erdélyi magyar társadalom még mindig a múltba vágyik, felvállalván annak negatívumait, és elzárkózik a jövőtől, annak esetleges pozitívumaival.
• Kedves Időutazó, ne tévesszen meg a sok búsképűség. Tudd meg, hogy 2010. április havában Kolozsváron sok a fiatal, sok a kisgyerek, vannak jókedvű emberek, tervezünk, alkotunk, álmodunk, fákat és jázminbokrokat ültetünk. Pillanatnyilag világszerte nagy a káosz, ez tény, mégis sokan vagyunk, akik bízunk abban, hogy minden jóra fordul.
• Üdvözlet a múltból. Mint egykor Trójában, amikor harcosokat rejtettek a faló belsejébe, ma magyar szavakat rejtünk a bronz ló belsejébe. Adja Isten, hogy évek múlva ne csak nyelvemlék legyen ez, hanem Kolozsvár többsége értse, beszélje, szeresse és büszke legyen erre a nyelvre. A nyelv ma is menedékünk, identitásunk. Büszkék lehetünk rá. Ti, az utókor, őrizzétek tovább, adjátok át fiaitoknak.
• Ha a fentieken kívül még valakinek közölnivalója lenne az utókorhoz, június végéig megtehet, a következő címekre küldve az üzenetet: Amaryllis Társaság, 400294 Cluj-Napoca, str. Buzău nr.15., ap.12.; Bordás Szabolcs, [email protected], 0722-603731; Kovács Lehel, [email protected], 0757-705877; Veres Mihály, [email protected], www.amaryllis.ro/üzenet. Névtelen üzeneteket nem fogadnak el.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. január 16.

A magyar kultúra közösséegt teremt
Szombaton volt „A magyar kultúra ünnepe” elnevezésű rendezvénysorozat nyitóeseménye a váradi Ady Endre Líceum dísztermében. A részvevőket a rendezvénysorozat két alapítója, főszervező köszöntötte. Először Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke mondott üdvözlőbeszédet. Mint mondta: ez a tizenkettedik rendezvénysorozat a magyar kultúra ünnepének jegyében. A BINCISZ mindig a berettyóújfalui civil szférával szervezi közösen az egyhetessé terebélyesedett ünnepélyt. A idén több hajdú-bihari település civil szférája is csatlakozott hozzájuk: így például a csökmőiek, a derecskeiek, a földesiek, a biharkeresztesiek. A január 25-ig tartó ünnepségsorozat keretében 18 rendezvény lesz, ezek egynegyede Váradon zajlik majd. A fiatalokat is igyekszenek bevonni az ünneplésbe. Fleisz hangsúlyozta: „A magyar kultúra élő kultúra. Közösséget teremt, és a közösség teremti a kultúrát.” Ezután Porkoláb Lajos, a Hajdú-Bihar Megyei Népfőiskolai Egyesület elnöke vette át a szót. Kifejtette: fontos, hogy a váradi magyar közösség elvigye kultúráját a kisebbik testvérnek, „kis Biharnak”. A magyar kultúra nemzeti megmaradásunk legfontosabb záloga.
A köszöntők után a Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar koncertezett Döge Csaba karmester vezényletével. Szép muzsikával örvendeztették meg a közönséget. A csökmői Faluház, Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola 1996-ban alakult fúvósegyüttese szép sikereket ért el az utóbbi években mind a hazájukban, mind pedig külföldön. A hangverseny Erkel Ferenc Hunyadi-indulójával kezdődött. Aztán elhangzott többek között Müller József Fehérvári indulója, Jacob de Haan Variációk hangulatra című alkotása, Alfred Bösendorfer Kis magyar rapszódiája. A koncert Máté Péter-dalok feldolgozásaiból összeállított egyveleggel zárult.
Tóth Hajnal
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2012. augusztus 21.

Ami kimaradt a lapból…
A Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata meglehetősen nehéz feladat elé állította azt, aki minden eseményt, történést dokumentálni akart. A mintegy 40 helyszínen zajló 220 rendezvény krónikáiból, fényképeiből vaskos kötetet lehetne kiadni – de mi csak napilap vagyunk. Reméljük azonban, hogy sikerült átfogó képet adnunk e néhány nap alatt a kolozsvári magyarság ünnepéről, még ha nem is érhettünk el minden városnézésre, előadásra, életútbeszélgetésre, gyermekprogramra, koncertre, humorórára, bemutatóra…
Zárszóként pedig hadd következzen még néhány kép, amely kimaradt a lapból.
Zene a magaslaton: a Neumarkt Brass toronymuzsikája.
A gyergyószentmiklósi Csabafiak hagyományőrző csoport romkerti rendezvényein gyermekek százai ismerkedtek a jurtával és az egykori fegyverekkel, sőt, maguk is kipróbálhatták a lándzsahajítás, csatakiáltást, íjászatot, dobpergést.
A „Máté Péter-hangú” László Attila koncertjén alig fértek az egyetem előtti téren a nézők.
Nyitás a fiatalság felé. A fesztiválutcában „letelepedett” múzeumok szinte mindegyike kínált valamiféle gyermekfoglalkozást, és a gyermekek vevők is voltak azokra.
Szabadság (Kolozsvár)

2013. május 13.

Sok érdeklődőt vonzott idén is a Majális
Nagyvárad- Vasárnap a Pro Rogériusz Kulturális és Közösségi Egyesület, és az RMDSZ XIII. alkalommal szervezett Tulipán Majálist a vársáncban. Vasárnap este tehetséges Bihar megyei tánccsoportok és énekesek léptek fel, a rendezvény Kökény Attila és Demjén Ferenc koncertjeivel zárult.
Jó hangulatban telt a vasárnap második fele is a nagyváradi vársáncban rendezett XIII. Tulipán Majálison. Kellemesen sütött a nap, mikor a délutáni, illetve esti programok első jelentősebb eseményére, a helyi RMDSZ-körzetek között zajló Magyaros ízek főzőverseny eredményhirdetésére sor került. Bár mindegyik alapszervezet finom főtt étellel készült, a győztesnek járó serleget és oklevelet a csillagvárosiak kapták. Kalmár Erzsébet és Csuzi István a Bihari Naplónak elmondták: 365 töltött káposzta töltelékkel készültek, és ezek számának megegyezése az év napjaival nem a véletlen műve. Amúgy a vetélkedés nem csupán a gasztronómiáról szólt, hiszen mind a tíz körzet 20-20 ételadagot jótékonysági célra ajánlott fel: az ezek elfogyasztására feljogosító támogatói jegyek megvásárlásával az Orsolya óvoda várad-szőllősi kirendeltségének bútorfelújítását lehetett finanszírozni, végül 715 lej gyűlt össze. A nótaszóról ezután Kiss Lívia és Kiss Géza gondoskodott, valamint Bertalan Attila citeraművész is fellépett.
Ezt követően hirtelen nagy lett a népsűrűség a színpad előtt és környékén, ugyanis körülbelül két órán keresztül olyan Bihar megyei tánccsoportok léptek fel, melyek az elmúlt években számost sikert könyvelhettek el nem csupán bel-, hanem külföldi megmérettetéseken is. Ugyanakkor emellett olyan (apró) gyermekek szárnypróbálgatásainak is tanúi lehettek a jelenlevők, akik életükben először mutatkoztak be nagyközönség előtt. Természetesen a szülők nagyon lelkesek voltak, készültek a fényképek, filmfelvételek a családi fotóalbumba, videotékába. A Francisc Hubic Művészeti Iskola kis balerináinak Gavriş Ramona volt a koreográfusa, a Mystique mazsorett-csoport tehetséges menettáncos lányait pedig Varga Friderika készítette fel. Látványos volt a Sunshine csoport akrobatikus showtánc előadása is- koreográfus Szabó Tímea- akárcsak a margittai Unique és Clevers hip-hop csoportok produkciója, utóbbi műsorok koreográfiájáért Chende Noémi felelt. A Molnár Mónika énektanárnő által felkészített Stargroup tagjai ezúttal sem okoztak csalódást: közreműködésükben számos angol és magyar pop-rock sláger felcsendült.
Koncertek
Közben többször is volt sorsolás, a fődíjat, vagyis egy több napos utazást Csüdöm István nyerte. Az esti koncertek első sztárvendége Kökény Attila volt. A Megasztár 5 zenei tehetségkutató verseny döntőse saját szerzeményekkel és jól ismert magyar slágerekkel (Máté Péter, Cserháti Zsuzsa, Zámbó Jimmy és Hortváth Charlie-számok) lepte meg közönségét, lassú és gyors, többnyire a szerelemről szóló dalok váltották egymást. Az énekes Michael Buble: Sway című számánál ifjú tagokból álló tánckart toborzott magának, a gyermekek később is közreműködtek a jó hangulatú koncerten.
Az egybegyűlteket Biró Rozália szenátor, Czvikker Katalin főszervező és Pásztor Sándor RMDSZ-es frakcióvezető köszöntötték, és kiderült, hogy összesen 1500 lejt ajánlottak fel a Védd a gyermekeket Egyesület számára, mely pénzt a Városi Kórház gyermekonkológia részlegének szántak. Az est utolsó fellépője Demjén Ferenc volt, akinek eddigi pályafutását úgy gondoljuk, fölösleges bemutatnunk olvasóinknak, hiszen talán nincs is olyan, a pop-rock zene iránt érdeklődő magyar ember, aki legalább egy-két szerzeményét ne hallotta volna. A fülbemászó dallamok most is megtették hatásukat a rajongók, és mindazok körében, akik számára „Rózsi” még mindig egy ikon: volt csápolás, közös éneklés és „vissza-taps”, minden, ami ilyenkor megszokott és elvárható. A vársáncbeli majális az idén is tűzijátékkal zárult.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2017. április 24.

Videotárlat és filmbemutató a Szent György Napokon
A május 26-ig látogatható tárlaton a magyarországi C3 videoarchívum és médiaművészeti gyűjtemény 25 darabja tekinthető meg: videogyakorlatok, videoinstallációk, videolevél, videointerjú, videók a művészetről. Peternák Miklós művészettörténész, a budapesti C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány igazgatója a megnyitón megköszönte, hogy a Magma vendégül látja a négy teremben megtekinthető tárlatot, hiszen, mint mondta, sokszor ütközik akadályba a technikai eszközökön futó művek bemutatása.
Mozgóképek a médiaművészeti gyűjteményből
„Amit ma videónak hívunk, az egészen más, mint amikor ez az eszköz megszületett, nem is olyan régen. Még emlékszünk a szalagos fekete-fehér videókra, és ha azt mondjuk, hogy VHS-kazetta, az a fiatal generációnak újdonságot jelent, holott azt az idő már elsöpörte, ami pedig ma újnak számít, az öt év múlva szintén már a múlté lesz" – fejtette ki Peternák. Rámutatott, több száz felvételből válogattak ki a kiállításra a kurátorokkal mintegy 25 darabot. Különböző méretű eszközök, különböző fajta kijelzők láthatóak a kiállítótérben, digitális képkeret, analóg televízió, okostelevízió – ezek a videoalkotások keretéül szolgálnak, és nem véletlenszerűen, hiszen egy festményhez, grafikához sem véletlenül választanak keretet – mondta a művészettörténész.
A C3 katalógus, amelyből a munkákat válogatták, háttér és példatár, segítség a médiaművészet és médiatörténet elmélyültebb tanulmányozásához. Adatbázis formában, egységes szerkezetben teszi elérhetővé a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány kortárs médiaművészeti gyűjteményét. A videoarchívum 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy gyűjtse és megőrizze a magyar videoművészeti alkotásokat. Jelenleg ez az egyetlen archívum Magyarországon, ahol a médiaművészet ezen fontos szeletét a szisztematikus gyűjtés és feldolgozás nyomán tanulmányozni lehet, s egyedülálló azért is, mivel a kutatás történeti, illetve nemzetközi kontextusba ágyazva teszi a műveket hozzáférhetővé.
Az erdélyiek, akik „kevesebbet pofáznak”
A városünnep keretében vasárnap tartották Kostyál Márk elsőfilmes rendező Kojot című filmjének országos bemutatóját a Művész Mozi by Cityplexben. A vetítés után a rendezővel és a filmben játszó két sepsiszentgyörgyi színésszel, Mátray Lászlóval és Orbán Leventével Jakab-Benke Nándor filmkritikus beszélgetett. Ballada western elemekkel – így jellemzi Kostyál Márk rendező az alkotást, amelyet elmondása szerint személyes történet inspirált. Orbán Leventét a „tökös Erdély székely-cigány gyereke", az Erdélyből érkező építőmunkás szerepére a nézésében rejlő igazság és egyenesség miatt választotta a rendező.
Kostyál Márk hangsúlyozta, ezt a romantikus, titokzatos vonást szereti egyébként az erdélyiekben, „akik kevesebbet pofáznak, és többet gondolkodnak (mint a budapestiek)". Koncepció volt, hogy nagyrészt külhoni és filmes világban alig vagy nem ismert szereplőket választott, mert hiteles arcokat akart megmutatni, unja már a magyar filmekben ismétlődő 10-15 színészt, és nem szereti, amikor a városi ember vidéki szerepet mímel – mutatott rá a rendező.
Mátray László, aki az oligarcha fiát alakítja, kissé kilóg a sorból, mert többnyire nagy hős szerepeket osztanak rá, ő viszont ennél sokkal több és jobb művész, fogalmazta meg a rendező. Mátray szerint nem kényelmes nézni ezt a fickót, „minden vetítésen az ember kicsit elsüllyed maga előtt". A film egyik zavarba ejtő jelenetében a színész egy Máté Péter dalt énekel. Ezen a ponton a közönség egyik fele mindig nevet, s másik fele pedig tragédiaként éli meg, és ez is volt a célom – mondta a rendező. Az április 30-ig tartó Szent György Napok programja a www.szentgyorgynapok.ro honlapon olvasható.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 18.

Magyar Kulturális Napok: vásár, koncertek, közönségtalálkozó volt a várban
A nagyváradi vár adott otthont a Magyar Kulturális Napoknak, melyet a Nagyváradi Turisztikai Egyesület (APTOR) és a nagyváradi önkormányzat közös szervezésében zajlott a hétvégén.
Vásár
A kulturális napok keretein belül számos programot és fellépőt hirdettek meg, azonban a délutáni órákban mégis alig 50 ember lézengett a várban. Mint azt már megszokhattuk a hasonló eseményeken, most is voltak különféle vásárok, azonban vásárlók annál kevesebben. A hirdetmény szerint az árusok péntek délutántól vasárnap estig a kulturális napok programja szerint jelen lesznek, azonban szombat délután néhány eladó azt mondta, hogy lehet nem is maradnak vasárnapra, hiszen alig van látogató. Három kategóriában hirdettek meg vásárt: kirakodóvásár, Érmellék ízei és könyvvásár. Mindezek közül a könyvvásár volt a leggyengébb, csupán egyetlen stand volt felállítva, de pozitívum, hogy gazdag kínálattal, magyar nyelvű könyvekkel érkezett az eladó. Az Érmellék ízei és kirakodóvásár kategóriákban már többen voltak: levendula- és méztermékeket lehetett kapni, illetve borokat, hidegen sajtolt olajokat, gyöngyékszereket, kerámiatárgyakat, friss gyümölcsöt és zöldséget, magyar mintás kézimunkákat, fából készült sakktáblákat és textil táskákat.
Két látogató
Szintén mindennapi programnak hirdették meg az íjászatot és az airsoft lövészetet a Deus Vult Egyesülettel. Az egyesület székhelye a vár M épületében van, ahol néhány tag jelen is volt, elmondásuk szerint csak két látogatójuk volt szombaton, a délutáni órákig. Ők két programmal is készültek, az egyik íjászattal kapcsolatos: a játékhoz négy személyre van szükség, ketten a pajzsot fogják és ketten az íjjal ,,gólt” lőnek, a kapu maga a pajzs. A másik program az airsoftozás lett volna, de ez sem vonzotta a látogatókat. Lapunk két munkatársa azonban a Deus Vult Egyesület jóvoltából kipróbálhatott a virtuális valóság elnevezésű játékot, melyet szintén kipróbálhattak volna más érdeklődők is.
Íjászverseny
A szombati nap folyamán a várban a Pusztai Farkasok Ordas Nemzetsége megrendezte az Ordas Kupát, amelyen nagyváradi, élesdi, debreceni, bakonszegi, eleki íjászok is részt vettek. A verseny 10 órakor kezdődött, s több fordulóból állt, ami során a vár területén elhelyezett és a közönségtől elkerített céltáblákat kellett eltalálniuk. A céltáblák között voltak egyszerűbbek, de háromdimenziósak is, többek között vaddisznóra, túzokra, fácánra is lehetett lőni, persze ezek csak illusztrációként voltak jelen.
Harci bemutató
A versenyzők csapatokba szerveződtek és minden „stációt“ végigjárva gyűjtötték a pontokat, majd a verseny végeztével gyerek-, női-, férfi-, illetve korosztályi kategóriákban díjazták őket. Az eredményhirdetést megelőzően harci bemutatót is tartottak, amin késsel történő közelharcot, íjászatot szemléltettek, de a szablya élességéről is megbizonyosodhatott a közönség. Az Ordas Kupa az Ordas Nemzetségnél maradt, jövőre azonban újra megküzdhetnek érte a csapatok.
Lecsófőzés a várban
A Magyar Kulturális Napokon a hagyományos magyar ételek sem hiányoztak, a hasonló rendezvények elengedhetetlen kürtőskalácsa és lángosa mellett lecsót is lehetett kapni. A bejelentett lecsófőzés szerényebb módon a Queen’s ételstandjánál zajlott a turisták nagy érdeklődésére. A három felállított üstben nemcsak lecsó, hanem töltött káposzta is főtt. Az ételek megvásárlásából befolyt összeget a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozzák. Az alapítvány számára a vár udvarán felállított urnákban és egy standnál is gyűjtöttek.
Találkozás Szőke Zoltánnal
A Magyar Kulturális Napok vendége Szőke Zoltán volt, a Barátok közt Berényi Miklósa, aki szombat és vasárnap délután volt jelen a várban. Szombaton a program szerint délután 3 órakor kellett volna színpadra álljon, ennél egy kicsit később érkezett. Körülbelül délután 4 óra körül sikerült lapunk munkatársa beszélgessen vele, kedvesen nyilatkozott lapunknak, arról, hogy mi a véleménye a rendezvényről és, hogy mivel készült az itt töltött néhány órára. ,,Boldogan vállaltam a felkérést – lévén, hogy vajdasági születésű vagyok – és örülök, hogy meghívtak ide, a Partiumba erre a fantasztikus hétvégére. Ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanaz a magyar szív dobog mindnyájunkban, és ugyanazokon a kulturális alapokon nőttünk fel.” – nyilatkozta lapunknak a színész.
Néhány verssel is készült a látogatás alkalmából, melyekről úgy vélekedik, hogy illik a Magyar Kulturális Napok eszméihez, ezért egy Tóth Árpád, egy Vörösmarty Mihály verset hozott magával. Emellett két másikat is, melyet egy Gábor nevezetű barátja írt – a költő teljes nevét nem árulta el – , amelyeknek szellemi és spirituális értékük van, a magyarság szellemét adják át. ,,Kötetlen programra lehet számítani, a szervezőkkel semmit nem beszéltünk meg. A nézőknek mindig egy plusz okot ad egy ilyen rendezvényen részt venni, ha egy olyan televíziós személyiség jön el, aki egy napi sorozat főszereplője, akár verset mondani, vagy akár műsort vezetni, beszélgetni. Azt szeretném, ha itt minden program a Magyar Napok égisze alatt zajlana”.
Koncertek
A koncertsorozat népzenével vette kezdetét pénteken, Heit Lóránd és zenekara többek között hajdúsági, sajói, kalotaszegi és szatmári muzsikát is játszott, a koncert azonban inkább háttérzeneként szolgált a vásáron nézelődők számára, a színpad körül kevesen hallgatták az előadást, de emellett akadtak olyanok is, akik táncra perdültek. Csobot Adél koncertje kisebb csúszással kezdődött, a színpad előtti teret elfoglaló közönség nem volt nagyszámú, ez talán annak is betudható, hogy ugyanebben az időpontban zajlott a budapesti Opera balettelőadása is. A nagykárolyi származású énekesnő a múlt századi pesti éjszakákat felidéző zeneszámok mellett Caro Emerald dalait és saját dalokat is előadott, a koncert végére pedig az olyan slágerek is bekerültek, mint az I follow Rivers vagy a Call Me Maybe. Szombat este nyolc órától Kállay-Saunders András lépett fel immár egy nagyobb közönség előtt, igazi szombat esti buli hangulatot teremtve, az angol nyelvű zeneszámai között ott volt a Running című is, amivel 2014-ben képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon.
Vasárnap estére tervezett koncertjeit jócskán módosította a délutáni heves vihar, a vásár standjai üresen tátongtak, a Qeens ételstandjának tetőzete pedig megrongálódott, csupán a kürtőskalács- és a lángos-árusítók maradtak. A kiérkező emberek kíváncsian várták, hogy lesz-e valami a meghirdetett koncertekből, ugyanis hét órakor, amikor a Publika-koncertnek kellett volna kezdődnie, a színpad félig leengedve, a hangtechnika összepakolva állt a vihar után megtépázott rendezvényen. A szervezőket kérdezve felmerült az a lehetőség is, hogy a koncerteket elhalasztják egy későbbi időpontra – aztán megérkezett Vastag Csaba, s a közönség egyértelműen annak adott hangot, hogy ők igenis maradnak. Így a szervezők és az énekes menedzserének közös megegyezésére a koncert megtartása mellett döntöttek, a közönség nagy örömére leszedték a ponyvákat a berendezésekről. A fellépő mellett a publikum is megérdemel egy nagy tapsot, ugyanis kitartásuk rendíthetetlen volt. A Publika együttes koncertje elmaradt – azt valószínűleg a Nagyváradi Ősz rendezvénysorozaton fogják bepótolni, mondta el Mihai Jurca szervező -, az eredetileg nyolc órától kezdődő Vastag Csaba-koncert pedig a színpad újonnani felállítása miatt kilenc órától kezdődött. A közönség most sem volt nagyobb az elmúlt napokhoz képest, ám akik a rossz idő, a hideg és a csúszás ellenére kitartottak igazán jól érezhették magukat, Vastag Csaba ugyanis egy energikus, mindenkit megmozgató koncertet adott, de nem hiányoztak a líraibb zeneszámok sem, mint például az Őrízd az álmot című, vagy Máté Pétertől a Most élsz, és az Azért vannak a jóbarátok című, utóbbit a közönség között adta elő a fellépő.
Citerakoncert
A nagyváradi várban megrendezett Magyar Kulturális Napokon vasárnap délután kétszer is színpadra állt az Érmihályfalvi Bartók Béla Citerazenekar. Két koncertet hallhattunk, fél órásakat, először 1 órakor, majd 4 órakor álltak színpadra. Előadásukban műdalok, népdalok és katonadalok szerepeltek, a citerázás mellett énekeltek is a zenekar tagjai.
János Piroska, Törő Enikő / erdon.ro



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998